A dízel-kipufogógáz károsan befolyásolhatja az ember immunrendszerét – állapították meg a salzburgi egyetem kutatói. A levegőszennyezés több idő előtti halált okoz, mint az autóbalesetek, és az ennek tulajdonítható megbetegedések és kihagyott munkanapok száma is súlyos pénzébe kerülnek a nemzetek gazdaságainak.
Dízelkorom-részecskék hatása a szervezetre
Az Európai Unió által támogatott program keretében az osztrák tudósok egy olyan tesztet dolgoztak ki, amellyel megállapítható, hogy az emberi sejtekre milyen hatással vannak a dízelkorom-részecskék. Az első eredmények szerint a legfeltűnőbb változást az úgynevezett dendrites sejtek mutatták. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy az immunrendszer reagáljon a vírusokra, vagy más idegen testekre.
A kommunikációt más immunsejtekkel károsan befolyásolja a dízelkorom. Ezeknek a sejteknek fontos szerep jut az allergiás megbetegedések kialakulásában. Az még kutatás tárgyát képezi, hogy a dendrites sejtek megváltozása milyen szerepet játszhat egyes betegségek kialakulásában.
A három éves MAAPHRI (Multidisciplinary Approches to Airborne Pollutant Health Related Issues) programban összesen nyolc kutató csoport dolgozik egész Európából. A projekt a környezetet károsító anyagoknak az immunrendszerre gyakorolt hatását, az asztma, az allergiák, a gyulladásos tüdőbetegségeket, a DNS-károsodást, és a vérkeringést vizsgálja. Egyik fontos cél, hogy kimutassák, mely légszennyező anyagok hatnak igen károsan az emberi szervezetre, s melyek kevésbé.
A gyerekek különösen veszélyeztetettek…
A dízelhajtású járművek által kibocsátott ultra finom – 0,1 és 2,5 mikrométeres átmérő közé eső – részecskék megkülönböztetetten nagy veszélyt jelentenek az egészségre a többi közlekedési eredetű szennyező anyaghoz képest, mivel a legeldugottabb tüdőhólyagokba is eljutnak, és elősegítik, vagy jelentősen súlyosbítják az asztmát. A különösen veszélyeztetett korosztály közé tartoznak az idősek és a gyerekek. Bár a dízel gazdaságosabb üzemanyag, mint a benzin (kevesebbet kell égetni belőle azonos erőhatáshoz), eme környezetvédelmi előnyét teljesen semlegesíti a részecskék egészségkárosító hatása.
Mikor lesz kötelező a részecskeszűrő használata?
Az Európai Unió csak 2006-tól teszi kötelezővé a dízel-részecskeszűrők felszerelését, ráadásul a tervezett szabályozás egyedül az újonnan gyártott nehézgépjárművekre kötelező hatályú. Viszonylagos drágaságuk ellenére, figyelembe véve az emberek egészséghez való alkotmányos jogát, hazánkban is megérné mielőbb felszereltetni a szűrőket nemcsak az új, hanem a már használatban lévő teher és személygépkocsikra is. Persze tudjuk az illetékes hivatal válaszát: nincs rá pénz. De hát az egészségügyre sincs elég, ahol a légszennyezés által megbetegedett embereket gyógyítják.
A szűrő használatát ösztönözheti az is, ha a közbeszerzési eljárásokon a tömegközlekedési vállalatok feltételként kötnék ki, vagy előnyben részesítenék azokat az ajánlatokat, melyek szűrők felszerelését vállalják a leszállított járművekre (akár visszamenőleg is). A részecskeszűrők bevezetését ösztönző intézkedések közé tartozhatna még az e nélkül közlekedő járművek magasabb adóztatása, illetve a szűrővel rendelkező autók kedvezőbb adóbesorolása.
Tömeges forgalmazás esetén a jelenleg magas szűrőárak minimum a felére is csökkenhetnének, alkalmazásuk műszaki jellegű előfeltétele a hazai gázolaj kéntartalmának további mérséklése.
(A honlaphoz felhasznált forrás: Hetek online magazin – Király Sándor írása)