A korábbi két cikkben bemutattuk a részecskeszűrő működését valamint a regenerálás folyamatát. Most gyakorlati tanácsot is adunk arra, hogyan használjuk helyesen.
Tehát mit tegyünk és mit ne a részecskeszűrős autónkkal?
Olajcsere
Cseréljünk olajat! Minden színes prospektus mélyen hallgat arról a tényről, hogy az utó-befecskendezések miatt a hengerfalra kerülő üzemanyag nagyon kis része bizony átszivárog a dugattyúgyűrűkön, és az olajba jutva rontja annak minőségét. A tulaj a nívópálcát nézegetve feszül a büszkeségtől, hogy autója egy gramm olajat sem fogyaszt, közben a kenőanyag helyett dízel lötyög a karterben. Az olajcsere-periódus hivatalos rövidítése marketingszempontból elfogadhatatlan, de ha jót akarunk a motornak, cseréljünk valamivel gyakrabban!
Légszűrő
Korábban megírtuk, hogy a turbónak mennyire árt az eldugult légszűrő. De a túl kevés fojtás sem jó. A regenerációs program beállításakor számításba veszik a tiszta légszűrő fojtó hatását. Más típusú betét, esetleg sportlégszűrő beépítésekor a csökkenő fojtás alacsony hőmérséklethez, vagy akár fojtószelep- és légnyelésmérő-hibakódhoz is vezethet anélkül, hogy bármi elromlott volna. Ne piszkáljuk a légszűrőt!
Vezetési stílus
Padlógázas indulás » nagy füstfelhő » sok lerakódott korom » gyakori regeneráció » magasabb fogyasztás » hígabb olaj. Érzéssel (nem feltétlenül nagypapásan) kezelt gázpedállal mindebből kevesebb is elég. A füstölés szempontjából nem a lenyomás mértéke, hanem a sebessége a döntő.
Útvonal megválasztása
Ha városban csak rövid, néhány kilométeres utakra használjuk az autót, gondoljunk arra, hogy valamikor regenerálni is kell. 50-60 foknál hidegebb motor mellett neki sem áll a vezérlő, és ehhez képest 15-30 perc. Az eszetlen padlógáz-padlófékezés teljesen hatástalan: padlógáznál nincs utóbefecskendezés, fékezéskor meg újra kihűl az egész. Viszonylag folyamatos tempóban autózott fél órára van szükség, és ebből a szempontból mindegy, hogy 50, 100 vagy 120 km/h a sebesség. Legalább 500 km-enként tehát látogassuk meg a nagymamát, vagy autózzunk ki a város szélére virágot szedni.
Odafigyelés
Ha valami gond van, vegyük komolyan a hibalámpát. Az első figyelmeztető jelzésre próbálkozzunk az előző pontban leírtakkal. Ha nem segít, vagy már szükségüzemben van az autó, azonnal keressük fel a szervizt. Sok alkatrész hibája tiltja ugyanis a regenerációt, a szűrő meg csak telik, telik. Nem is a fojtás a legnagyobb baj, hanem a túl sok lerakódott korom miatt kontrollálhatatlanná válhat, sőt spontán is beindulhat a regeneráció, ami a kerámiatest repedéséhez, vagy akár megolvadásához, és csak súlyos százezrekben mérhető kiadásokhoz vezet. A szervizteszterrel álló helyzetben végzett, speciális, kíméletes regenerációval az enyhén túltöltött szűrő gyakran még menthető.
Időszakos szerviz
150-200 000 kilométer után érezhetően csökken a regenerációs intervallum. Ennek oka az évek óta gyűlő és a szűrőben lerakódó éghetetlen salakanyagok és hamu. Ne essünk pánikba, megfelelő mosóberendezéssel a szűrő tisztítható és még hosszú ideig használható.
Egyesek most úgy gondolhatják, ezzel csak a baj van, és dehogyis kell nekik részecskeszűrő. Pedig a bonyolult és összetett működés ellenére viszonylag megbízhatóan és problémamentesen üzemelnek évek óta. A fedélzeti számítógép által jelzett elképesztő fogyasztásértékek is csak néhány percig érvényesek, az átlagfogyasztás max. 1-2 decivel nő százon. Mindenki maga döntse el, hogy gyermekei egészsége megér-e ötven forintot.
Akinek meg nem, gondoljon arra, hogy ugyan lassan mozdul a bürokrácia (a magyar meg pláne), de biztosan eljön az idő, amikor a szűrő nélküli autókat valamilyen adminisztratív eszközzel (pl. forgalomkorlátozás, adók) sújtva ösztönözni kezdik a részecskeszűrő terjedését. Reméljük, addigra tényleg már csak múzeumban látni füstszűrőtlen autót, de ha mégsem, az ilyenek piaci értéke várhatóan meredeken csökkenni fog. Egyszer…
(A honlaphoz felhasznált forrás: www.totalcar.hu – Gulyás Gusztáv írása)